Akadálymentességi törvény: kit érint, mit ír elő?

2025. június 28-án Magyarországon is alkalmazni kell az uniós akadálymentességi irányelvet (angol rövidítéssel EAA). A hazai átültetés a 2022. évi XVII. törvény a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről, a részletszabályokat a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.

Ez nem egy újabb, csak a közszférát érintő szabály. Most először vonatkozik akadálymentességi kötelezettség piaci szereplőkre is – köztük a webshopokra.

Az alábbi összefoglaló tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. Ha bizonytalan, hogy vállalkozása érintett-e, kérdezzen jogászt – mi a műszaki oldalban tudunk segíteni.

Kire vonatkozik?

A törvény bizonyos termékekre (például okostelefonok, bankautomaták, jegykiadó automaták, e-könyv-olvasók) és bizonyos szolgáltatásokra vonatkozik. Egy átlagos magyar vállalkozásnál a szolgáltatási oldal a fontos:

• elektronikus kereskedelmi szolgáltatások – vagyis gyakorlatilag minden webshop és online rendelési felület, ahol a fogyasztó szerződést köt;
• lakossági banki szolgáltatások;
• elektronikus hírközlési szolgáltatások;
• e-könyvek és az ezek olvasására szolgáló szoftverek;
• a személyszállítás egyes elemei (weboldal, mobilalkalmazás, elektronikus jegy);
• az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés.

A lényeg: ha a weboldalán a vásárló terméket vagy szolgáltatást rendel meg és fizet ki, jó eséllyel érintett.

Kire nem vonatkozik?

A legfontosabb kivétel a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozás: az, amely 10 főnél kevesebb embert foglalkoztat, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A mentesség a szolgáltatásokra szól – termékek gyártására és forgalmazására más szabályok vonatkoznak.

Nem érinti a törvény a tisztán bemutatkozó céges weboldalt sem, amelyen nem lehet vásárolni vagy szerződést kötni. Ettől persze egy ilyen oldal akadálymentessége is üzleti érdek – erről a Mit jelent az akadálymentes weboldal? írásunkban beszéltünk.

A közszféra szervezeteire (minisztérium, önkormányzat, iskola, kórház) egy korábbi, külön törvény vonatkozik: a 2018. évi LXXV. törvény. Nekik már évek óta kötelező az akadálymentes honlap és az akadálymentességi nyilatkozat.

Mit kell teljesíteni a gyakorlatban?

A törvény nem technikai részletekben fogalmaz, hanem elvekben: a szolgáltatás legyen észlelhető, kezelhető, érthető és stabil – ugyanaz a négy alapelv, amelyre a nemzetközi WCAG-irányelv épül. A gyakorlatban a mérce az EN 301 549 európai szabvány, amely weboldalakra a WCAG 2.1 AA szintet veszi át.

Egy webshopnál ez nagyjából ezt jelenti:

• a teljes vásárlás – keresés, termékoldal, kosár, pénztár, fizetés – végigvihető csak billentyűzettel is;
• a képernyőolvasó felolvassa a gombokat, a mezőket és a hibaüzeneteket;
• a szöveg és a háttér között elég nagy a kontraszt;
• az oldal nagyítva (akár 200%-ra) is használható, semmi nem csúszik egymásra;
• a hibaüzenet egyértelmű, és a hibás mezőhöz kapcsolódik;
• a vásárló tájékoztatást kap arról, hogyan felel meg a szolgáltatás az akadálymentességi követelményeknek – ezt jellemzően az ÁSZF-ben vagy egy külön oldalon teszik közzé.

Mi a helyzet a már működő webshopokkal?

A követelmények alapvetően a 2025. június 28. után nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak, tehát a ma működő webshopokra is. A jogszabály tartalmaz bizonyos átmeneti szabályokat – ezek egy része legkésőbb 2030. június 28-ig tart –, de ezek nem általános felmentést jelentenek. Hogy egy konkrét esetben mi érvényes, azt érdemes jogásszal tisztázni.

Műszaki szemmel annyit mondhatunk: az akadálymentesség utólagos „rátétele” egy régi rendszerre sokszor nehezebb, mint egy új fejlesztésnél eleve jól csinálni. Ha amúgy is tervezi a webshop megújítását, most érdemes összekötni a kettőt.

Mi a teendő?

1. Tisztázza, érintett-e. Árul-e fogyasztóknak online? Mikrovállalkozásnak számít-e?
2. Mérje fel a jelenlegi állapotot. Egy alapos átvizsgálás megmutatja, hol akad el a látogató. Elsőre maga is kipróbálhatja: próbáljon meg egér nélkül, csak a Tab és az Enter billentyűvel vásárolni.
3. Kérjen írásos hibalistát, prioritás szerint: mi akadályozza meg a vásárlást, és mi csak kényelmetlen.
4. Javítson a vásárlási útvonalon kezdve. A pénztár és az űrlapok a legfontosabbak.
5. Tegye közzé a tájékoztatót arról, hogyan felel meg a szolgáltatás a követelményeknek.
6. Tartsa fenn. Minden új funkciónál, új sablonnál újra ellenőrizni kell.

Egy gyakori tévhit

„Felteszek egy akadálymentesítő plugint, és kész.” Sajnos nem. A képernyő sarkában megjelenő, betűméret-állító gombok nem javítják ki a mögöttes kódot – erről egy külön írásban részletesen is beszélünk.

Ha segítség kell

Mi akadálymentes oldalakat fejlesztünk, és meglévő weboldalakat, webshopokat is átvizsgálunk és javítunk. Az akadálymentesítési szolgáltatásunkról itt olvashat, vagy írja meg, melyik oldalról van szó, és megmondjuk, mivel érdemes kezdeni.