Akadálymentességi nyilatkozat: mi kerüljön bele?

Az „akadálymentességi nyilatkozat” kifejezéssel egyre több weboldal láblécében találkozni. De nem mindenki tudja, kinek kötelező, mit kell tartalmaznia – és hogy mi a különbség a közszféra és a vállalkozások kötelezettségei között.

Az alábbi összefoglaló tájékoztató jellegű; a konkrét kötelezettségeket jogászával egyeztesse.

Két külön szabály, két külön kötelezettség

A közszféra: akadálymentességi nyilatkozat. A 2018. évi LXXV. törvény (az uniós webes akadálymentességi irányelv átültetése) alapján a közszféra szervezeteinek – minisztériumok, önkormányzatok, közintézmények, állami fenntartású iskolák, kórházak – honlapjain és mobilalkalmazásaiban akadálymentességi nyilatkozatot kell közzétenni, egy uniós mintát követő szerkezetben.

A vállalkozások: tájékoztatás a szolgáltatásról. A webshopokra és más, a 2022. évi XVII. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra (lásd ebben az írásban) nem ugyanez a nyilatkozat vonatkozik, hanem az a kötelezettség, hogy a szolgáltató tájékoztassa a fogyasztót arról, hogyan felel meg a szolgáltatás az akadálymentességi követelményeknek. Ezt jellemzően az ÁSZF-ben vagy egy külön, jól elérhető oldalon teszik meg.

A gyakorlatban sok vállalkozás a közszféra nyilatkozatának mintájára épülő oldalt tesz közzé – ez jó kiindulás, mert áttekinthető és ismerős szerkezet.

Miből áll egy jó nyilatkozat?

1. Mire vonatkozik?

Pontosan melyik weboldalra, aldomainre, alkalmazásra. Ha több is van, mindegyiket nevezze meg.

2. A megfelelés állapota

Három lehetőség van:

• teljes mértékben megfelel a WCAG 2.1 AA szintnek (illetve az EN 301 549 szabványnak);
• részben megfelel – a nem megfelelő részek felsorolásával;
• nem felel meg.

Legyen őszinte. A „teljes mértékben megfelel” állítás ellenőrizhető, és egy túlzó nyilatkozat rosszabb, mint egy tisztességes „részben”.

3. A nem akadálymentes tartalmak

Mi nem akadálymentes, és miért? Például:

• régi, beszkennelt PDF-dokumentumok;
• külső szolgáltatótól beágyazott térkép vagy videó;
• egy harmadik fél által üzemeltetett fizetési oldal.

Ha van ilyen, adjon alternatívát: például a dokumentum szöveges változatát kérésre, vagy telefonos segítséget.

4. Hogyan készült az értékelés?

Önértékelés vagy külső szakértő vizsgálata? Milyen módszerrel (automatikus eszköz, billentyűzetes teszt, képernyőolvasós teszt)? Mikor?

5. Visszajelzés és elérhetőség

Ez a nyilatkozat talán legfontosabb része: hogyan jelezheti a felhasználó, ha akadályba ütközik, és hogyan kérheti a tartalmat más formában. Adjon meg egy e-mail-címet vagy kapcsolati űrlapot, és lehetőleg telefonszámot is.

6. Jogérvényesítés

A közszféra nyilatkozatában meg kell nevezni, hová fordulhat a felhasználó, ha a visszajelzésére nem kap kielégítő választ. A vállalkozásoknál a fogyasztóvédelmi panaszlehetőségekre érdemes utalni.

7. Dátumok

Mikor készült a nyilatkozat, és mikor vizsgálták felül utoljára. A nyilatkozatot rendszeresen – legalább évente, és minden nagyobb változás után – frissíteni kell.

Hol legyen az oldalon?

Minden oldalról egy kattintással elérhetően – a leggyakoribb és legjobb hely a lábléc, egyértelmű „Akadálymentességi nyilatkozat” vagy „Akadálymentesség” felirattal.

A leggyakoribb hibák

• Sablonszöveg, valós vizsgálat nélkül. Egy letöltött minta kitöltése nem akadálymentesítés.
• Túlzó állítás. „Oldalunk teljes mértékben akadálymentes” – miközben a kapcsolati űrlap billentyűzettel nem küldhető el.
• Nem működő visszajelzési lehetőség. Egy olyan e-mail-cím, amelyet senki nem olvas.
• Évekig nem frissített nyilatkozat, miközben az oldal teljesen megváltozott.

Honnan tudja, mit írjon bele?

Egy alapos akadálymentességi átvizsgálásból. Ilyenkor írásos hibalista készül, amelyből kiderül, mi felel meg és mi nem – ebből a nyilatkozat szinte magától összeáll. Ha szeretné tudni, hol tart az oldala, írjon nekünk.