Akadálymentesség 4 perc olvasás
Akadálymentesítő pluginok: miért nem megoldás?
Egy kis ikon a sarokban, betűméret-állítás, kontrasztváltó – és kész az akadálymentes oldal? Sajnos nem. Megmutatjuk, mit tudnak az overlay-eszközök, és mit nem.
Az akadálymentességi szabályok szigorodásával egyre több olyan szolgáltatás jelent meg, amely azt ígéri: egyetlen kódsor beillesztésével akadálymentessé teszi a weboldalt. Ezek az úgynevezett overlay-eszközök (magyarul rátétek): a képernyő sarkában megjelenik egy ikon, amelyre kattintva a látogató nagyíthatja a betűket, válthat kontrasztot, kiemelheti a linkeket.
Csábító ajánlat – de a szakma és a fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezetei évek óta figyelmeztetnek: ez nem akadálymentesítés.
Mit csinálnak ezek az eszközök?
Két fő funkciójuk van:
1. Beállítómenü. Betűméret, kontraszt, sorköz, olvasóvonalzó, animációk leállítása. Ezek hasznosnak tűnnek – csakhogy a böngészők és az operációs rendszerek már tudják mindezt. Aki gyengénlátó, az a saját eszközén beállított nagyítást, kontrasztot, képernyőolvasót használja, minden oldalon ugyanúgy. Egy oldalanként eltérő, saját menü neki nem segítség, hanem újabb akadály.
2. Automatikus „javítás”. Az eszköz a betöltés után megpróbálja kitalálni, mi hiányzik a kódból – például a képek alternatív szövegét vagy a gombok feliratát –, és menet közben pótolja. Ez a gyakorlatban megbízhatatlan: egy gép nem tudja, hogy egy kép a termék részletét, egy grafikon egy trendet, vagy csak díszítést mutat.
Miért nem elég?
A hibák a kódban vannak. Ha egy űrlap nem küldhető el billentyűzettel, ha a pénztár egy lépése csak egérrel működik, ha a hibaüzenet nincs a mezőhöz kötve – ezeket egy utólag ráhúzott réteg nem javítja meg, legfeljebb eltakarja.
Ütközhet a segítő technológiával. A képernyőolvasók, a hangvezérlés és a billentyűzetes navigáció a weboldal saját szerkezetére támaszkodnak. Egy rátét, amely menet közben módosítja az oldalt, ezt össze is zavarhatja.
Nem teljesíti a mércét. A jogszabályok a WCAG 2.1 AA szintű megfelelést várják el, amely a weboldal tényleges működésére vonatkozik. Egy beállítómenü megléte nem kritérium.
Hamis biztonságérzetet ad. A legnagyobb kár talán ez: a tulajdonos azt hiszi, megoldotta a problémát, és nem foglalkozik vele tovább. Közben a látogatók ugyanúgy elakadnak.
Költség. Ezek az eszközök jellemzően havi vagy éves díjasak – egy olyan szolgáltatásért, amely nem oldja meg a problémát.
Nemzetközi tapasztalatok
Külföldön – elsősorban az Egyesült Államokban – több olyan bírósági ügy is volt, amelyben olyan webáruházakat pereltek be az akadálymentesség hiánya miatt, amelyek overlay-eszközt használtak. A rátét tehát nem véd a jogi kockázattól sem.
Akkor mi a megoldás?
Nem rövidebb, de tartós:
- Vizsgálat. Egy szakértő végigmegy az oldalon billentyűzettel, képernyőolvasóval, automatikus eszközökkel, és írásos hibalistát ad.
- Javítás a forráskódban. A hibák ott javulnak, ahol keletkeztek – a sablonban, a komponensekben, az űrlapokban.
- Szerkesztői szokások. A tartalomfeltöltők megtanulják, hogyan adjanak alternatív szöveget, hogyan használják a címsorokat.
- Fenntartás. Minden új funkciónál ellenőrzés.
Egy eleve akadálymentesnek tervezett oldalnál mindez nem jelent jelentős többletmunkát. Egy meglévő oldalnál a javítás sokszor kevesebb, mint gondolnák – a hibák gyakran néhány közös elemben (fejléc, menü, űrlap-sablon) vannak, amelyek javítása egyszerre sok oldalt tesz rendbe.
És ha a látogató mégis szeretne nagyobb betűt?
Legyen az oldal olyan, hogy a böngésző saját nagyításával 200%-ig is jól használható legyen – ez a WCAG egyik követelménye. Így mindenki a saját, megszokott eszközével állíthatja be, ami neki kényelmes.
Az akadálymentes weboldal alapjairól ebben az írásban beszéltünk, a saját ellenőrzés lépéseiről pedig itt. Ha jelenleg overlay-eszközt használ, és szeretné tudni, mi van mögötte, kérjen átvizsgálást – a tartós megoldás a weboldal valódi akadálymentesítése.
Írta az e-system csapata.